Az egész majdnem önkarikatúra. Egyes fellengző, bombasztikus passzusok humoros átírásai azoknak a kifakadásoknak, amelyeket másutt tragikus pózzal, sápadt arccal maguk Calderón hősei fújnak el, és maga a vígjáték - a szerkezetében, a motívumaiban - iróniája a drámaíró modorának és szokott szüzséjének. Calderón drámáiban többnyire megjelenik egy "fátyolos hölgy", akit a lovag - el galan - félreismer. Ebből származik a tragédiája. Itt csak egy farsangi komédia lesz a tévedésből. A princ egy tenyeres-talpas parasztasszonyt szöktet el a kedvese helyett, s az ellentétekben tobzódó spanyol temperamentum kéjeleg a helyzetekben, a hercegek, a fejedelmek, az udvari dámák és a paraszti nyelvet beszélő otromba és bűzös parasztok szembeállításában. Ezek a külső tévedések, ezek a primitív felsülések jelentették a régi embereknek azt az idegizgalmat, amit mi lelki excitánsok, finom és hódító félreértések alakjában kapunk a mai rafinált vígjátékíróktól. Calderón nyelve kényeskedő, puha, néhol majdnem nyegle.
A család a XVIII. század végén szerzett birtokokat a mai Torontál vármegye területén. József és testvérei 1781 aug. 1-én a kincstártól megvásárolták az óbébi uradalmat, a melyhez Óbéb, Valkány és Oroszlámos községek, továbbá Keresztúr és Kocsovat-puszták tartoztak. Az új birtokosok közül főleg Ignácz, erdélyi püspök (sz. 1742, †1798), tett sokat az uradalom jövedelmeinek fejlesztésére. A XIX. század első felében Ujhely, Verbovicza, Kissziget, Magyarkeresztúr, Kisbéb, Majdán és Podlokány pusztákat bírta. Valkányt 1849-ig Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke, bírta. Halála után (1849 október 6) a család itteni birtokait báró Sina Simon vette meg. Oroszlámost József (sz. 1770, †1851), cs. kir. kamarás fia József (sz. 1836, †1897), Moson majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, örökölte, kinek halála után fiára, László cs. és kir. kamarásra (szül. 1870) szállott. Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: A Magyar Országos Levéltár címereslevelei.
Lajos féltallérja, 1788 Batthyány-Strattmann Lajos féltallérja 1789 Batthyány-Strattmann Lajos 20 krajcárosa 1790 Rövidítések Lásd még: címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
További adat az ügyet illetően nem áll rendelkezésre. Magyar István német nyelvű (ripuriai, azaz rajnai dialektusban írt) levele miatt egyes német kutatók azt igyekeztek bizonyítani, hogy a családja magyarországi eredetű volt ugyan, de ő maga Kölnből származott. Mivel azonban őt a források következetesen magyarországinak mondják (Etienne le Hongrie, Stephano Hongrie, Steffain Unger) semmi okunk sincs annak feltételezésére, hogy ne lett volna magyar származású. A ripuriai dialektust az átmeneti németországi tartózkodása alatt is megtanulhatta (s nyilvánvaló, hogy a helyi dialektust tanulta meg, nem az akkor még nem is létező német irodalmi nyelvet) vagy a levelet egy németül tudó személlyel is megírathatta. Az 1384-1390. évi francia számadásokban a neve többször előfordul Etienne Bièvre, alias de Bièvre, dit le Hongres alakban. A Bièvre melléknevéből pedig az említett német kutató azt igyekezett kikalkulálni, hogy az eredeti német neve Steffain Bieber lehetett. Ebben az esetben viszont kevéssé érthető, hogy a német nyelvű levelében miért nevezte saját magát Steffain Ungernek.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Batthyány (olv. Battyányi) család címerével foglalkozik. németújvári Batthyány [ szerkesztés] A Batthyány grófi család címere Batthyány Boldizsár és Benedek 1500. december 12-én Budán II. Ulászlótól kapott címert. DL 107. 672 Ősrégi család, melynek ősi fészke a Zala vármegyei Kővágóőrs volt. Első ismert őse Miska ispán (1207-1227). Ennek fiai: Örsi Renold ispán (1258-1274. ) és Örsi Pál (†1272 előtt). Ennek leányát Örsi Mátyás (1274-1299), Veszprém vármegye szolgabírája vette el. Utódait Kővágóőrsieknek nevezték. Fia Mihály sz. 1299; ennek fia Miklós mester 1339-1380, aki Batthyány János leányát, Katát, vette nőül. E házasságból származott Kis György (1392), 1401-ben esztergomi várnagy, a Batthyány család őse. A család fényének alapját Ferencz (1497-1566), Vas vármegye főispánja, főpohárnok és horvát bán vetette meg. Utódai közül: Ferencz, aranysarkantyús vitéz, valamint fiai György és Gáspár, 1628-ban bárói, Ádám 1630 augusztus 26-án grófi rangot nyert.
7d7k.com, 2024